Zsidó temetők Budapesten (2.rész)

Salgótarjáni utcai zsidó temető

1874-ben alakították ki a Fiumei úti sírkert területéből leválasztva. 1892-ig az egyetlen zsidó temető volt Pesten. A többit felszámolták, a Lehel úti temetőből számos halottat szállítottak át ide. 4,8 hektáros területe gyorsan megtelt, 1920-tól már a Kozma utcai temető veszi át a szerepét. A vallási okok miatt kőfallal körülvett területén olyan kiemelkedő személyiségek nyugszanak, mint Weiss Manfréd gyáriparos, Kaufmann Dávid vallásfilozófus, Wodianer Fülöp könyvkiadó, az Unicum atyja, Zwack József. Az 1950-től már ritkán használták, ennek következtében az 1960-as években már a sírokat benőtte a gaz, a Fellner Sándor és Quittner Zsigmond által tervezett mauzóleumok megrongálódtak, a szertartás épület Zsolnay  kerámiával kirakott boltozta beomlott, vandálok fosztogattak és rongálták a sírokat. 2002-ben műemlékké nyilvánították, és 2016-ban került a nemzeti örökség Intézetének fennhatósága alá, és a magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével karöltve zajlott a temető helyreállítása és üzemeltetése. A bejárati kapu és a szertartási épület Lajta Béla tervezte, síremlékek mellett is. Ő tervezte a dr. Guttman Emil és családjának síremlékét, Sváb Jakab és családjáét mások mellett. A temetőben hatalmas családi mauzóleumok is találhatók, így Weiss, Hatvany- Deutsch, vagy a Schosberger családé. 1945 után a pesti gettókban elhunytak jelentős részét itt temették el. Számukra 2002-ben emléktáblát emeltek. 2018-ban jelent meg a fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni zsidó temető adattára. A kötetben a nevezetes síremlékek, neves személyek nyughelyei, valamint az építészeti és szobrászati szempontból kiemelkedő síremlékekről olvashatnak. Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára és az áthelyezett, felszámolt sírok is helyet kaptak benne a nemzeti Örökség Intézete közleménye alapján.

Óbudai zsidó temető

1922-ben, az óbudai hitközség főrabbija a 31 éves dr. Schreiber Ignác nyitotta meg a temetőt. Beszédében feltette a kérdést, hogy vajon ki lesz az első halott a temetőben? Egyszerű ember, vagy nemes? Három nappal ezután a fiatal rabbit elütötte a villamos a zsinagóga előtt, így a sors tragikus fordulata miatt, ő lett az első, akit ide temettek. A régi óbudai temetőből számos elhunyt hamvait temették át az új temetőbe, köztük Óbuda legnagyobb rabbijáét, Müncz Mózesét, az irodalomtörténész és rabbi Wellesz Gyuláét és Klein Gyula óbudai főrabbi hamvait is.

1945. január 11-én a Budai Chevra Kadisa Maros utcai kórházat megtámadta  Kun András minorita pap és 20-25 tagból álló nyilas különítménye. Lelőtték a járni nem tudó betegeket, a többieket a hallba rángatták, kifosztották, majd az udvaron megölték őket. Három ember kivételével, több mint 90 ember halt meg. Céljuk a kórház elfoglalása volt, hogy nyilasok családjai vehesség birtokba. Az elhunytaknak emlékművet állítottak a temetőben, ahogy a koncentrációs táborokban meghaltak számára is.

Számos kiemelt személyiség végső nyughelye az Óbudai zsidó temető. Köztük van Mérei Ferenc pszichológus is.