Kozma utcai izraelita temető
1893-ban nyílt meg az Új köztemető mellett. Az 1873-ban bezárt Váci úti és a közvetlen mellette lévő zsidó temető telítettsége, majd megszűnése után a Kozma utcában az első temetések a nagyszámú exhumáltak voltak. 1905-1910 között szállították át ide az elhunytakat. Olyan neves személyiségek kaptak helyet itt, mint a Oppenheimer Simon Ben Dávid, a rabbitanács vezetője, Wahrmann Izrael a pesti zsidóság vezetője, Kunitzer Mózes az első budai főrabbi. A rabbi parcella később került kialakításra.
1981-ben épült meg Freud Vilmos tervei alapján a mór stílusú ravatalozó, ahol külön férfi és női helyiséget különítettek el egymástól. 1970-ig kizárólag koporsós temetéseket engedélyeztek, amikor az Állami Egyházügyi Hivatal utasítására megtörtént az első urnás temetés.
Itt nyugszik Bródy Sándor, Alfonzó, Salamon Béla, Hajós Alfréd, Kabos Gyula is.
Farkasréti Izraelita temető
A Farkasréti temető mellett nyílt meg 1895-ben. Ma már a Farkasréti területéhez tartozik. A budai zsidóság temetkezési helye volt. A bejárat mellett a budai hitközség vezetői, rabbik, kántorok sírjai találhatók. A fősétány mellett további prominens elhunytak nyughelyei sorakoznak. Köztük Benoschofsky Imre, a Rabbiképző vallásfilozófia- professzora és országos főrabbi sírja, Vágó László építészé, aki többek között a Miskolci Nemzeti Színházat is tervezte. Síremlékén az általa tervezett épületek nevei, valamint azok domborművei láthatók. Itt nyugszik a Kazinczy utcai zsinagóga tervezője Dános László is.
A temető végében lévő háborús parcellát 2015-ben újíttatta fel a Honvédelmi Minisztérium. Két évvel korábban kezdték el Bauer Gyula tábornok sírjának rendbetételét, amikor bebizonyosodott, hogy a sír mögötti elhanyagolt, bozótos területen hősi parcella működött. Az osztrák- magyar haderő katonáit temették ide. A parcella 121 sírját, további katonasírokkal együtt ekkor felújították és ünnepélyes keretek között 2015. december 2-án adták át.
A Dohány utcai zsinagóga sírkertje
Különleges temető, hiszen a zsinagógában, vagy annak közelében sem temetkezhetnek a zsidók a vallási előírásoknak megfelelően. A sírkert létrejöttét viszont a 2. világháború kikényszerítette. A világon ez az egyetlen zsinagóga, ahol sírkert létezik. A Dohány utcai zsinagóga, a Zsidó Múzeum és a Hősök temploma közötti terület 1944-ben a gettó területére került, ahol ekkor 55000 ember zsúfolódott össze. Ez a szám egy évvel később 70000-re nőtt. A gyilkosságok, a nélkülözés, a járványok miatt a gettó felszabadulásakor több ezer temetetlen holttest feküdt az utcákon. Ezeket nem tudták eltemetni a háború alatt. Több, mint kétezer elhunytat temettek el a zsinagóga udvarán huszonnégy közös sírba. 1990-ben az Emanuel Alapítvány emlékfát állított, aminek 30.000 levelén egy- egy mártír neve szerepel.
